Lassan, de biztosan

2015.10. 10.

 

A 2015 júniusban végre megjelent több Széchenyi 2020 programból finanszírozott pályázati felhívás, amelyek azonban a helytelenül felmért igények és a felhívások igénylőinek tág határok között tartásával lényegében a pályázathatóságuk után nagyjából 1 hónappal (augusztusban) ki is merültek. A benyújtott támogatási igénylések – és már nem pályázatok – bírálata, értékelés sem a felhívásban vállaltak szerint történik. Mi ezeknek az oka?

 

A GINOP 121 15 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése felhívások célja és tartalma dicséretes ötös azok elkészítőinek, ebben csak a forrást lőtték egy kicsit alul (65 mrd Ft) a maximális támogatás 500 m Ft nagysága mellett. A korábban ígért standard kiválasztási eljárásrend sem a legegyszerűbb. Már a pontozás is egy kisebb matematikai algoritmust igényel, amelyet egy egyszerű KKV meg sem ért. Ez a konstrukció még így is azt gondolom sokat fog jelenti a KKV beruházásokban a jövő évben.

 

A megjelent GINOP 122 15 - Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása azonban már nem ennyire jól sikerült konstrukció. Ebben nem igazán sikerült eldönteni, hogy mit és kit akarnak támogatni. A szabad vállalkozási zónák (SZVZ) települései egyértelműen politikai elosztást mutatnak és sok esetben mellőzik a tényleges rászorultságot, ahol a feldolgozóipari és a szolgáltatói tevékenységet is támogatni kellene. Viszont ezen konstrukcióban lehetett nem SZVZ településen is pályázni feldolgozóipari tevékenységre, amely azt eredményezte, hogy boldog-boldogtalan feldolgozóipari tevékenységre váltott – mivel nem volt előírás ebből bármilyen korábbi eredmény – és vett 50% támogatással termelő eszközt, majd jó lesz valamire alapon. A konstrukcióban nem lett volna helye a nem SZVZ településeknek, azoknak egy külön keretet, külön konstrukciót kellett volna hirdetni. Erre rá is döbbentek és augusztusban javítottak a dolgon és a rendelkezésre álló keretet szétosztották (30 mrd Ft SZVZ településekre és 10 mrd Ft a nem SZVZ településekre), valamint a nem SZVZ településeknek szóló részét a felhívásnak felfüggesztésre került. De ez ekkor már késő volt. Nem lehet ugyanazon mérő és pontszámítási módszerrel (ami egyébként felemásra sikerült) összevetni egy SZVZ-ben tevékenykedő nagyon nehéz helyzetben működő vállalkozást és egy pl. nyugat-magyarországi jól menő termelő céget. Nem lehet azonos ligában szerepeltetni és megméretni őket, még akkor sem, ha a pontozásban előnyt szerzett az SZVZ település vállalkozása.

 

Mind 2 konstrukció bírálata elkezdődött, amely azt jelenti, hogy benyújtást követő 2 hónap alatt – a felhívás 1. oldalában vállalt 30 nap helyett – megérkeztek a hiánypótlások. Ezek mutatják igazán a bírálati rendszer humán erőforrásának igazi határait. Sajnos nem pozitív a tapasztalat. Jelenleg a hiánypótlások pontjainak tartalmában a pályázatok 2008-2009 évek értékelési szintjén vagy az alatt vagyunk. Nem értem miért kell egy kvázi új támogatási kérelmet készíteni egy hiánypótlás során, miért kell olyan kérdéseket is feltenni és nyilatkozat formájában benyújtani, amelyek egyébként a benyújtott igénylés szöveges részeiben megtalálhatóak. Olyan adatokat kérnek kitölteni – lásd egy-egy vállalkozás korábbi támogatásai – amelyeket látni a közreműködő szervezet rendszereiben, hiszen ugyan ott kezelik azokat is. Olyan cégadatokat kérnek javítani minden konzekvencia nélkül, amelyet a remek kitöltő rendszer emel át – elvileg – a nyilvános cégadatbázisból. Nyilatkozat gyártás folyik minden egyes értelmetlen hiánypótlási pontra.

 

Hogy miért? Az ok rém egyszerű és nyilvánvaló. Az elmúlt 2007-2013 időszak hibáit igyekeznek ezen rendszerben kiküszöbölni, amelyeket az Európai Unió vizsgálatai feltártak és kifogásként felvetették az elmúlt időszak kiválasztási szempontjai és rendszerével szemben. Így ezen túlbuzgó hiánypótlási és nyilatkozási metódussal a közreműködők saját magukat védik egy későbbi vizsgálattal szemben. Azt azonban mindenki elfelejti, hogy korábban is az Unió – legfőképpen a Bizottság – által jóváhagyott szempontok szerint történtek a kiválasztások, amely szempontok néhány év alatt változnak, ahogyan később is változni fognak. A felelősség attól, mert valaki tesz egy nyilatkozatot még nem a pályázói a kiválasztási szempontrendszerben, hanem a közreműködőé és az irányító hatóságé. Ezen ok mellé jön még a humán erőforrás tapasztalatlansága, hiszen a nagy átalakítások idején a korábban jól és tapasztalt emberekkel működő szervezet szétszéledt és helyette friss diplomás, pályakezdőkkel töltötték fel az állományt, akik vállalták a méltatlanul alacsony bérért is a munkát. A hiánypótlás effektív ezen létszám végzi előre megírt sablon hiánypótlási szempontok és pontok alapján, dolguk csak annyi, hogy „összevágják” egy word dokumentumba a hiányos részeket. Aki igazán „tutira” megy, mert nem vállal semmi felelősséget, vagy el sem olvassa azt a támogatási igénylést, amit javít, belevág minden sablon hiánypótlási pontot, ha releváns, ha nem, azzal hibázni nem lehet. A támogatás igénylője, ha már kéri a támogatást dolgozzon meg érte. Kétszer…