Blog
Rövid egyenleg
2015. 05. 25.
A 2014 októberében megjelent és novemberében benyújtott kapacitásbővítést és külpiacra jutást támogató pályázati konstrukciók első eredményei május 11-én lettek nyilvánosak, míg második körben május 21-én hirdettek újabb nyerteseket. Ennek apropóján egy rövid kis egyenleget vonjunk a Széchenyi 2020 programról, amely keretében a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban október óta az első pályázati kiírás jelent meg a napokban.
A Széchenyi 2020 program az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési periódusának megfelelően sűríti 7 évre az Európai Unió fejlesztési forrásainak elosztását. Most 2015 májusa van, vagyis közel másfél év telt el a keretidőszakból úgy, hogy érdemi előrelépés a fejlesztési források felhasználásában nem történt. Volt néhány pályázat tavalyi év végén, de nevetséges keretekkel és igen túlzóan szigorú feltételrendszerrel. Illetve a múlt héten jelent meg egy külpiacra jutást segítő pályázati konstrukció KKV részére, de lényegében semmi komoly előrelépés nem történt. Sokat hallunk arról, hogy milyen sok a rendelkezésre álló forrás a különböző célokra és milyen remek programok lesznek, amelyen mindenki megtalálja a megfelelő pályázati forrást fejlesztési elképzelései finanszírozására, azonban ezeknek az ígéreteknek kézzelfogható jelét várja mindenki.
A kormány által meghozott első komolyabb ígéret sem valósult meg, hiszen a GINOP pályázatok kiírásának menetrendjében meghatározott áprilisi céldátumot nem sikerült tartani, az áprilisra tervezett 3 kiírásból mindössze egy pályázat jelen meg 2015 május 20-án este. Nagyon nagy kérdőjel mindenki fejében a korábban beharangozott idei évre ígért 2681 mrd Forintnyi pályázati pénz megjelenése, majdhogynem lehetetlen az eddigi eredményeket és tempót figyelembe véve. Az intézményi struktúrában kiírások egyeztetése még lassabban és nehézkesebben megy a korábbi intézményi struktúránál, holott a módosítás oka épp az egyszerűsítés és ésszerűsítés volt, amelyet mint szakértő én is támogattam. Arról nem beszélve, hogy a közigazgatásra jellemző személyeskedéstől és perzonalizált érdekérvényesítéstől sem mentes az egész folyamat, ahogy a madarak csicsergik… Ezek alapján nem várok túl sokat az elkövetkező néhány hónapban, tekintve a nyári uborkaszezon is lassan kezdetét veszi.
Megér egy bekezdést a tavaly év végi konstrukciók esetében is látható erős feldolgozóipari pozícionálás, amely a jelenlegi GINOP-131-2015 konstrukcióban továbbra is látható, így kijelenthető, hogy trendként követheti a többi kiírás is. Ennek problémáiról és aggályairól már írtam a legutóbbi bejegyzésben, de nem elég hangsúlyozni ennek veszélyét és piac, verseny torzító hatását. Ugyanakkor a most megjelent kiírás jóval megengedőbb az októberi feltételrendszernél, hiszen itt elegendő a fejlesztés tárgyára tett vállalás, amely a feldolgozóipari tevékenységre irányul, nem szükséges a múltbéliséget igazolni és főtevékenységként a meghatározott TEÁOR számoknak megfelelni. Maradt azonban az elmúlt két éves működési feltétel és export árbevétel megléte, amellyel szintén nehezen lehet egyetérteni, mivel a konstrukció fő célja szerint a cél a magyar export erősítése, amelyhez miért ne járulhatna hozzá egy olyan vállalkozás, amely eddig nem exportált. Újítás a több pályázat elnyerése, azonban maximalizálja a kiírás az elnyerhető támogatást 30 millió Forintban és ebben az esetben 1 fő létszámbővítést is kell vállalnia a pályázónak. Egyébként a feltételek az októberi pályázathoz hasonlóak az alábbiak szerint:
• Támogatható tevékenységek köre
o Külföldi kiállításon vagy vásáron való részvétel (KKV-k vásáron való részvételéhez nyújtott támogatásként) – önállóan támogatható tevékenység
o Külföldi árubemutató szervezése (Csekély összegű támogatásként) – önállóan támogatható tevékenység
• A fenti pontokhoz kapcsolódóan az alábbi tevékenységek támogathatók:
o Piacra jutás támogatása (Csekély összegű támogatásként) - önállóan nem támogatható
o Információs technológia-fejlesztés (Csekély összegű támogatásként) – önállóan nem támogatható
o Tanácsadás igénybevétele (KKV-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatásként) – önállóan nem támogatható
o Piackutatás elkészítésének költsége (Csekély összegű támogatásként) – önállóan nem támogatható
o Szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége (KKV-knak nyújtott innovációs támogatásként) – önállóan nem támogatható
o Innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége (KKV-knak nyújtott innovációs támogatásként) – önállóan nem támogatható
• A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 50%-a, de maximálisan a támogatási intenzitásokra vonatkozó szabályok által előírt érték.
• Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 1 500 000 Ft, maximum 20 000 000 Ft.
• A pályázatok benyújtása 2015. június 22-től 2017. június 22-ig lehetséges.
A pontos részleteket mindenki megtalálja a Széchenyi 2020 oldalán.
Visszatérve a bevezetőben írtakhoz, a tavaly év végi pályázatok egyszerűsített eljárásrendben történő bírálata és 30 napra vállalt eredménye „nem igazán jött össze” a döntéshozóknak, közreműködőknek. A pályázati felhívás első oldala alapján az alábbi vállalásokat tette a kormány:
• Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
o A benyújtott támogatási kérelmeket azok benyújtásától számított 30 nap alatt elbírálja.
o A Felhívás feltételeinek megfelelő legjobb projekteket 10 millió Ft - 100 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti.
A 30 napos bírálat egészen pontosan 6x30 napra húzódott, hiszen a pályázat benyújtására 2014. november 12. 12 órától volt lehetőség, míg az első eredménylista 2015. május 11. napján jelent meg. Az egyszerűsített eljárásrend sem az érkezési sorrendben történő bírálatot jelentette, hiszen van olyan pályázó, amely sorszáma alapján már rég eredményhirdetésen kellett volna szerepelnie. Az okokat lehetne keresni és firtatni, de az egy külön bejegyzést érdemelve. A legkézenfekvőbb magyarázat – persze a hivatalosokon kívül – a közreműködő szervezeten belüli létszámváltozások és átalakítások. Ezek következtében mind a pályázatok feldolgozása, hiánypótlása, bírálata bohózatszerűen működött, ami egy kézi vezérelt, kezdő, betanított munkás sereg erejéből kitelt. Sajnos sok mindent lehet hallani a bírálati módszerekről és szempontokról, amelyben első körben semmi jelentőséggel nem bírt az egyszerűsített eljárásrend szempontrendszere… Ez is a késlekedések okai közzé tartozik, úgy kellett a pályázatokkal „játszani”, hogy a szempontrendszer alapján előresoroltak ne elől legyenek, annak ellenére, hogy megfeleltek a pályázati szempontrendszernek. De mindegy, mindenki kap pénzt, aki megérdemli, hiszen ott a dupla keretemelés 8,5 mrd Forintról 17 mrd Forintra, így mindenki szája be van fogva, függetlenül attól…, mindentől…
Olvasnivaló:
http://www.vg.hu/kkv/nagyon-varjak-az-unios-palyazatok-kiirasat-a-kkv-k-448974
http://www.vg.hu/kkv/kkv-beruhazasok-fuggnek-az-eu-palyazatok-kiirasatol-448913
http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/lista/0
http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=213890